Legyünk boldogok!

Ismét cél keresztben!

                                                   

    Köszöntöm Önöket, tisztelt olvasóim. 

    Bár hétvége van, nem szabad lankadni. Úgy, ahogy minden reggel felkelünk Isten akaratából, úgy minden nappal közelebb kell kerülnünk céljainkhoz, vágyainkhoz. Jelen esetben ez még mindig a jobb és boldogabb élet.

    A hetedik lépés ezen az úton a megszokás. Az az ember, aki boldog akar lenni, annál megszokássá kell válnia a boldogságnak. Gondoljunk csak bele, kinek kinek megvannak a saját megszokott dolgai, igaz? Ezekhez a dolgokhoz ragaszkodik, szereti őket, és már észrevétlenül is csinálja azokat. Vajon lehet ilyen a boldogságunk is? Lehet, hogy csak úgy, minden indok nélkül boldogok vagyunk? Lehet, hogy csak úgy, minden indok nélkül rámosolygunk az életre és az vissza mosolyog ránk?

    Természetesen mindez lehetséges, bár kissé nehéz elérni. Kell hozzá az akarat és a kitartás. Minden dolog, amit rendszeresen csinálunk, mondjuk úgy 30 napig, az kezd megszokássá válni. Szokásunkká válik a boldogság!!! Ugye már a gondolat is felemelő érzés? Elképzelhetjük magunk, amint felébredünk, lépésről lépésre végezzük azokat a lépéseket, melyeket bemutattam Önöknek. Testünk megtelik energiával, elménk tisztul, és egyre több dolog világosodik meg előttünk. És mi minden reggel, mint egy inget öltjük magunkra a boldogságot.

    Bizonyára mindenkinek mást jelentenek ezek a dolgok. Vannak, akik vágynak ezekre a dolgokra és tesznek érte, és vannak, akik nem elég kitartóak és nem jutnak célba, míg mások meg sem próbálják. Egy példa jutott hirtelen eszembe. Három embert kiválasztanak egy kísérletre. Mind a háromnak adnak egy virágcserepet és azt mondják nekik, hogy egy magot ültettek bele, egy nagyon értékes virág magját. Nincs más feladat mint minden nap öntözni a földet. Neki is látnak mind a hárman az öntözésnek minden nap az előírásoknak megfelelően. Viszont egy hét után az egyik kezd kételkedni, vizsgálja a talajt, majd beletúr és megtalálja a magot, ami már kezdett csírázni. Míg kotorta a földet sikerült megsértenie a csírát és a mag elhalt. A második úgy másfél hét után, mikor még mindig nincs eredmény kezdi feladni. Azt hiszi, hogy jól felültették és üres cserepet adtak neki, és abbahagyja az öntözést. Az eredmény ugyanaz a mag lassan elhal. A harmadik ember, mit veszíthetek alapon fogja fel a dolgot és csak unalmában is, de öntözi tovább a cserép földet. Viszont az ő munkája sikerrel jár. Egy hónap múltán megjelenik a hajtás, ami kis idő múlva már szárba is szökken és amilyen hosszas volt, amíg megjelent, most már napról napra látszik, amint nő. Mindenki látja, mindenki csodálja, de főleg a másik két társa, akik titokban még irigyek is, ők a virág legnagyobb csodálói. A harmadik ember, pedig elnyerte jutalmát, mert volt hite, és kitartott mellette.

    Hölgyeim és uraim, olvassanak a sorok között.

    Egy dolgot a szokásunkká tenni, nincs jobb időpont, mint a reggel. Ekkor legfogékonyabb az agyunk, legnyitottabb az elménk és a legfrissebb a tettünk.

Tegyük szokásunkká a boldogságot!!! 

                                            

Jó gondolkodást!