2015. január 22., csütörtök

Ki vagyok én?

Ismét cél keresztben!
                                      
    
    Üdvözlöm önöket tisztelt olvasók!

    Ki vagyok én?
    A kérdés, amivel a mai napon fogunk foglalkozni.  A kérdés, amit a mai napra választottam csupán három aprócska szóból áll, de mégis elgondolkodtató. Ha egy amnéziás embertől halljuk ezt a kérdést, minden bizonnyal elgondolkodunk. Talán még meg is sajnáljuk és segíteni próbálunk neki. Tudjuk, hogy milyen kényelmetlen dolog, ha az ember nem tudja magáról, hogy kicsoda. Vegyük talán a legegyszerűbb kérdést, amit ha feltesznek nekünk és nem tudunk válaszolni rá, milyen kényelmetlenül éreznénk magunkat.  Hogy hívnak? Egy egyszerű kérdés, és mégis menyi információt hordoz és kellemetlenséget, ha nem tudunk válaszolni rá.
    Most térjünk vissza az eredeti kérdéshez és tegyük fel magunknak: Ki vagyok én?
    Gondolom, most mindenki csodálkozik, hogy minek kell feltennie ezt az abszurd kérdést. Csupán egy aprócska dolog miatt, ami nem más mint, hogy nem ismerjük önmagunkat eléggé. Ha megkérdezik tőlünk, hogy hány évesek vagyunk, simán vágjuk a választ. Viszont ha azt kérdeznék tőlünk, hogy mire vagyunk, képesek már nehezebb lenne a válasz. Ennek viszont nem más az oka, mint az, hogy nem ismerjük magunkat eléggé. Nagyon sok esetben arra van szükségünk, hogy az élet döbbentsen rá minket, hogy mire is vagyunk képesek. Viszont nem lenne egyszerűbb, ha már ismernénk önmagunkat és a bennünk rejlő erőt. Ha tudnánk használni a mindennapjainkban és teremteni tudnánk a segítségével. Teremteni és létrehozni azt a világot, amit megálmodtunk magunknak. És ha a teremtés szóra felemelik kissé a fejüket, akkor igazat adok mindaddig, amíg el nem gondolkodnak azon, hogy mi minden veszi körül Önöket, amit mind önök teremtettek akár tudatosan vagy tudatlanul. Igen teremtünk, mivel erre vagyunk programozva. A gondolataink erejével. Biztos vagyok benne, hogy az önök életében is van rá példa arra, hogy a gondolataik erejével teremtettek. Lehet, hogy az eredmény nem volt azonnal kézzel fogható. De bizonyára eljött az a pillanat, amikor rájöttek, hogy ezt Önök hozták létre gondolataik majd terveik és végül cselekedeteik útján. És amint erre rádöbbentek, beleborzongtak.
     Tehát, ki vagyok én?
     Próbáljuk meg megválaszolni a kérdést részleteire bontva. Vegyünk elő egy papírt, és írjuk le. Kezdjük ezzel, xy-nak hívnak, majd folytassuk a korunkkal, a magasságunkkal, a hajunk színével, a szemünk színével, a test felépítésünkkel és haladjunk lépésről lépésre. Lehet, hogy nem tudjuk befejezni egy alkalommal, lehet, hogy többször kell nekirugaszkodnunk. De higgyék, el megéri. Megéri, mivel csak így tudunk teljesen őszintén szembenézni magunkkal. És csak utána tudunk továbblépni. Minden ember, aki úgy érzi, hogy eltévedt, először tisztába kell kerüljön azzal, hogy épp hol is van. Egy személyiség, amely tovább akar fejlődni először meg kell határozza, hogy ki is ő valójában. Tehát kedves olvasóim ahhoz, hogy céljainkat el tudjuk érni  a személyiségünknek fejlődnie kell.
    Ahhoz viszont, hogy a személyiségünk fejlődni tudjon, tudnunk kell, kik is vagyunk valójában. Tehát itt az alkalom ragadjunk meg egy papírt és egy ceruzát és mérjük, fel kik is vagyunk valójában.
    Higgyék el a, válaszok megdöbbentőek lesznek, ha igazán őszinték leszünk önmagunkhoz. 

  Jó munkát!!!   






Jó gondolkodást!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése